Épületfűtés
- Részletek
- Kategória: Címlap
- Utolsó frissítés: 2012. február 27. hétfő, 19:14
- Megjelent: 2012. február 27. hétfő, 19:04
- Találatok: 3160
Az épületek fenntartási költségei között általában a legnagyobb tételt a fűtés jelenti. Ezért joggal merül fel az igény és a kérdés: Miért érdemes napkollektorral fűteni?
Általánosságban elmondható, hogy csak napkollektorokkal fűteni nem lehet, de rá lehet segíteni a hagyományos fűtési rendszerek üzemére. A napsütés döntően a nyári félévben, a fűtési hőszükséglet pedig a téli félévben jelentkezik. Sajnos a nyári hőmennyiség nem tárolható el a téli félévre, ezért a napkollektorok elsősorban az átmeneti időszakokban, ősszel és tavasszal alkalmasak a fűtésrásegítésre.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy 1m² napkollektor felülettel 4-5 m² épület fűtésére lehet hatékonyan rásegíteni. Az ilyen aránnyal megvalósított rendszerek március-árilisban, illetve szeptember-októberben közel 100%-ban fedezni tudják az épületek hőveszteségét. Természetesen a kollektoroknak napos időjárás esetén november és február között is van hasznos teljesítményük, de ebben az időszakban a fűtési hőszükséglet döntően a hagyományos fűtési rendszerrel fedezhető.
A napkollektoros fűtésrásegítést az alábbi szempontoknak megfelelő épületek esetében célszerű alkalmazni:
- Az épület az átlagosnál jobban hőszigetelt, így hővesztesége minimális.
- Az épület a passzív napenergia-hasznosítás szempontjainak megfelelően épült, vagyis tájolása, üvegezett felületei, és az alkalmazott szerkezeti anyagok miatt maga az épület is maximálisan hasznosítja a napsugárzást.
- Az épület alacsony hőmérsékletű, központi melegvizes fűtéssel rendelkezik. Ilyen a padló-, vagy falfűtés és az alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés.
A napkollektoros épületfűtő rendszerek jellemzője a viszonylag nagy kollektorfelület. Ezek akkor alkalmazhatók gazdaságosan, ha a kollektorokkal hasznosítható energiát egész évben, tehát nyáron is fel tudjuk használni. Ezért az ilyen rendszerek általában előállítanak használati-melegvizet is, de a legjobb kihasználtság akkor érhető el, ha az épülethez tartozik pl. egy szabadtéri úszómedence, melynek nyáron is nagy a hőigénye.
Az ilyen kombinált használati-melegvíz készítő, épület- és medence fűtő napkollektoros rendszerek gondos épületgépészeti tervezést igényelnek. A fűtővíz előremenő hőmérsékletét célszerű a külső hőmérséklet függvényében szabályozni. Jellemzője ezeknek a rendszereknek a viszonylag nagy méretű, fűtési puffertároló is. Ez családi házak esetében általában 1-3m3 térfogatú, hőszigetelt tartály, mely napi tárolásra alkalmas. Így biztosítható az, hogy átmeneti időszakban, a napközben kollektorokkal felfűtött puffertartályból fedezhető az épület napsütésmentes időszakban (este, éjszaka, reggel) jelentkező hőigénye.
